A meditáció eredendően spirituális gyökerekkel rendelkező módszer (mentális tréning) amely nagyon jól használható hétköznapi célok érdekében is.
A meditáció enyhíti a szenvedést: hatására csökken a belső feszültség, nő a derű és elégedettség érzése.
Támogatja a fejlődést: A rendszeres gyakorlás javítja a tanulási képességet és memóriát, segít kibontakoztatni a kreativitást. A gyakorlás hatására megváltoznak a gondolkodási és érzelmi minták, sémák, könnyebben és leleményesebben tudod megoldani a mindennapi feladataidat. Tudsz változtatni olyan dolgokon, amik zavarnak saját magadban: pl.: levetkőzni rossz szokásokat, átírni automatizált válaszreakciókat bizonyos helyzetekben. Ha rendszeresen gyakorolsz, megváltozik a viszonyod a környezetedhez.
Hogyan lehetséges ez?
A vizsgáló berendezések fejlődésével választ kaptunk sok kérdésre (persze jócskán maradt megválaszolatlan is). Meditációban ugyanaz az agyhullám mintázatunk (théta (5-7 Hz) domináns), mint álmodáskor (REM fázis), csak koncentráltan és megőrzött tudatossággal: ébren megnyílik a tudatalatti. Lehetőséget és kereteket teremt elfojtott érzelmek, félelmek, gátlások, vágyak és mélyen beágyazott benyomások kiszabadítására-, fel- és átdolgozására. A rendszeres meditáció gyakorlás során megváltozik az agy: az idegsejtek között az elhasználódott kapcsolatok megszűnnek és újak jönnek létre, több, és erősebb kapcsolat alakul. A jobb és bal agyfélteke közötti kapcsolódás és együttműködés fokozódik, így összességében kiegyensúlyozottabbá válnak az agy működésmódjai. Fejlettebbé válnak a memóriáért, a figyelemért, a döntéshozatalért és érzelmekért, az érzékelésért és belső ingerekért (így a fájdalomért), felelős területek.
A meditációs technikákról
Többféle meditációs technika is létezik, közös bennük, hogy a figyelemmel, koncentrációval ”dolgoznak”.
A jóga meditációk során a figyelem, koncentráció valamilyen tárgyra (pl. légzés, gyertyaláng, mantra stb.) irányul, és a gyakorlás szándéka, hogy minden mást kizárjon a tudat. A koncentrált állapotra törekvés erősítésével az elme egyhegyűvé (egyetlen fókuszúvá) válik, majd kiüresedik, elcsendesedik. Hosszú gyakorlással érhető el a csendes meditatív állapot, amely eleinte rövid ideg tart – amint felbukkan egy kép vagy emlék a belső vetítővásznon, megszűnik az elme üressége.
A tudatos jelenlét meditációk (pl. vipassana, mindfulness) is igényelnek koncentrációt, de nem annak fejlesztése a cél, hanem, hogy reakció és ítélkezés nélkül megfigyeljük a belső és külső ingereket és folyamatokat (pl. hangokat, illatokat, emlékeket, gondolatokat, érzelmeket). Belátásra törekszik, célja megérteni a folyamatokat, összefüggéseket. Fejlődési iránya a tudatos jelenlét képességének kiterjesztése a mindennapi tevékenységekre, a hétköznapi tudatállapotokra is, így jobb közérzetet eredményezve.
Ha megismerkednél a vipassana meditációval, vagy részt vennél egy gyakorló napon kattints ide
