Miért mindig a stresszel jönnek?

Azt, hogy mi történik velünk az életünk során, milyen ingerek érnek minket sokszor nem tudjuk befolyásolni. Azt azonban, hogy hogyan reagálunk ezekre az ingerekre meg tudjuk választani, az befolyásolható.

Az ingerek egy része a „stressz”, amire adott válaszunk a stresszreakció.

A stressz reakció egy olyan élettani válasz, amiben minden szervünk érintett:

  • az idegrendszer (éberség, szervek szabályozása, hormonrendszer szabályozása, érzékelés, gondolatok, érzelmek),
  • a hormonrendszer (pajzsmirigy, mellékvesék, hasnyálmirigy, ivarmirigyek),
  • a keringés (vérnyomás, pulzus, sejtek oxigénellátása),
  • a légzés (légzésszám, mélység, gázcsere),
  • az emésztés (emésztőnedv elválasztása, emésztőszervek vérellátása, aktivitása, belek mozgása, ürítés),
  • a méregtelenítés (máj, vese, izzadás)
  • szexualitás (termékenység, ciklus ritmusa, szexuális vágy, aktivitás, erekció, orgazmuskészség)
  • anyagcsere (vércukor, vérzsírok)

Vagyis minden egyes stresszreakció megváltoztatja az egész test működését. Ezek a változások rövidtávra vannak kitalálva – az a céljuk, hogy támogassák az aktivitást, ami a veszélyhelyzet elhárításához kell – futni vagy menekülni. Ez jól is működik minden akut stresszben, ha lehet cselekedni a megoldásához.

Napjaink fő stresszeire nincs aktivitásos válasz – jellemzően ülünk a fotelben és nem csinálunk semmit, miközben ezek az élettani változások lezajlanak a testünkben. Ha a stresszreakció gyakran alakul ki (vagy sokáig tart), nincs idő közben a regenerálódásra, így a stressz krónikussá válik. Ilyenkor a stressz reakcióban lévő élettani változások (hormonális, keringési stb.) állandósulnak, a szervezet működése tartósan és széleskörűen átáll. Megpróbálunk ezzel együtt élni, kompenzációs folyamatok indulnak be, amik újabb stressz hatást jelentenek. Egy idő után az idegrendszer átállítja a szabályozást (feltekeri a termosztátot), vagyis rátanul erre a stresszes működési módra és már akkor is ezt használja, ha éppen nincs aktuálisan inger, stressz.

Előbb-utóbb biztosan megjelennek különböző tünetek:

  • állandó, reggel is meglévő fáradság
  • alvás zavar (elalvási nehézség, éjszakai ébredések)
  • puffadás, gázosodás, sok sav/reflux, székrekedés vagy hasmenés, gyomorfájás
  • fejfájás, migrén
  • izomfeszülés, izom-ízületi fájdalmak, gerinc problémák
  • cikluszavar, szexuális problémák
  • emelkedett vérnyomás, pulzus, szabálytalan szívritmus
  • vércukorszint emelkedés, csökkent glükóz tolerancia, inzulin rezisztencia
  • hízás vagy fogyás
  • koncentrációs nehézségek, memória zavar
  • türelmetlenség, ingerültség
  • szorongás

Ezeknek a tüneteknek egy része (fájdalmak, szorongás, alvászavar, cikluszavar, szexuális problémák) önmagukban is újabb stresszt okoznak, valamint rontják közérzetünket, kapcsolatainkat, munkaképességünket, ami további konfliktusokhoz, félelmekhez – stresszekhez vezet.

És létrejött az ördögi kör, ahol változtatás nélkül, már önfenntartóan halad előre a folyamat a betegségek létrejötte, a kapcsolataink elromlása, az életünk szétesése felé.

Ha nem tanuljuk meg a minket érő stresszt kezelni – vagy a helyzet, vagy az arra adott reakcióink megváltoztatásával, akkor nem tudjuk megváltoztatni azt a működésmódot, ami a tüneteket és idővel a betegségeket létrehozza.

Ez alapvető fontosságú ahhoz is, hogy a többi életmódi tényezőn tudjunk változtatni. Sokszor használjuk stressz kezelésre a szereket (alkohol cigaretta, drogok, gyógyszerek), az evést (rájövünk, hogy ha eszünk, megnyugszunk). Amíg nem tudjuk máshogy kezelni a stresszt, addig nem tudjuk megállítani a hízásunkat, vagy csökkenti az alkohol vagy cigaretta fogyasztásunkat.  Az irodai munka, az idegi feszültség feszültté teszi az izmokat, ami fájdalomhoz, helyi keringési zavarokhoz, ízületi problémákhoz vezet, amik akadályoznak a fizikai aktivitásban, az amúgy sokat és sok mindenen segíteni képes rendszeres mozgásban. Az alvászavarok miatt kialakuló fáradság elveszi az energiánkat, ami kell a változtatáshoz. Az időnket is elfecséreljük miatta, hiszen lassabban, nehezebben mennek a dolgok, több időt igényelnek ugyanazok a napi feladatok, mint mikor jól vagyunk. A feszültség, türelmetlenség miatt több a konfliktusunk otthon is, a munkahelyen is, ami szintén viszi az energiát és az időt, csökkenti a támogató energiákat.

A változtatáshoz pedig időre, energiára, türelemre, erőre és támogatásra van szükségünk.